A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/
2001. január 15.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2001. január 15.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete január 12-én este vitafórumot tartott a Maros megyei Szentanna községhez tartozó Udvarfalván. A fórumon kiderült, a mezőgazdaság számára nyújtott állami támogatás nem elegendő, így a gazdák főként saját erejükre, vannak utalva. Náznán Jenő, a Maros megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezérigazgatója ismertette azokat az állami támogatási formákat, amelyeket a magántermelők igénybe vehetnek. Csomós Attila mérnök, az RMGE elnöke elmondta, az egyesület elnyert egy 219 ezer eurós pályázatot, ebből többek között számítógépes informatikai rendszert kívánnak létrehozni Erdélyben, hogy a tagszervezetek idejében értesülhessenek a különböző tájegységeken létező árakról, a termesztéssel-tenyésztéssel-eladással-vásárlással kapcsolatos legfontosabb információkról. Dr. Tamás Lajos mérnök arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az RMGE bármikor ingyen a gazdák rendelkezésére áll szaktanácsok tekintetében. /Bakó Zoltán: Anyagi segítség is szükséges. Ülésezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./
2004. szeptember 20.
A Hét új számából néhány cím. Papp Sándor Zsigmond: Markó vagy Markó? Mindenkinek van egy bizonyos elhasználtsági deficitje. Marosszentanna: A középkorban európaiak voltunk. – A sánc: Test a testtel. Erotika. A kritika: Láng Zsolt: Berlinkönyv: Máshol lenni volna jó. Halmosi Sándor: mely a salamoné. A necc: hunok vagyunk, vagy magyarok? A dunakavics: tampon- és betét art. /A Hét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./
2005. december 5.
December 4-én, vasárnap ünnepi istentiszteleten Pap Géza református püspöke áldotta meg Maros megye egyik legrégibb műemlék templomát, a restaurált marosszentannai református templomot és annak gyülekezetét, amely anyaegyházzá válásának félszáz éves évfordulóját is ünnepelte. A több mint 800 tagot számláló szentannai gyülekezet birtokába vehette a kívül-belül megújult páratlanul szép templomot. A félköríves szentély falán és a diadalív boltozatán megőrzött faliképek, s a vakolat eltávolítása nyomán felszínre hozott apró töredékek jelzik, milyen lehetett egykoron a templombelső. /(bodolai): A kövek maguktól beszélnek. Püspöki áldás a restaurált szentannai templomra. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./
2006. február 10.
IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./
2007. szeptember 18.
Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./
2007. december 1.
Szőcs Géza költő, az RMDSZ egykori alelnöke szellemes írásában segítséget kért: kiadót keres még meg sem írt verseinek. Harmincezer eurót szeretne, cserébe nyolc évre átadná e versek kiadási jogait, ez azért érné meg a kiadónak, mert közismert, hogy a mai magyar versesköteteket néhány éven belül óriási haszonnal újra meg újra ki lehet adni. Szőcs Géza ezzel Markó Bélára célzott, aki valóban eladta meg nem írt verseinek kiadási jogát. Szőcs Géza a kapott összeg felével az RMDSZ ,,új honfoglalás” kampányát támogatná, a másik fele maradna neki, ezt fordítaná épülő marosszentannai hétvégi háza költségeire. Lehet, hogy ösztöndíjat hozna létre belőle, és ha akadna valaki, aki hajlandó lenne megírni az RMDSZ igaz történetét létrejöttétől, ezzel az ösztöndíjjal támogatná a munkáját. Megérdemelné az ösztöndíjat, ha megírná, hogy ez a mesebeli legkisebb királyfi, ez a nagyra hivatott, tiszta és szerény lélek miféle átváltozáson esett át, mígnem rókalelkű bátya lett belőle. Nem hallgatva el az aljasságok, a hitszegés, az árulás megannyi szimbolikus megmutatkozását, a házon belüli ellenvélemény brutális megtorlásától a zsíros kenőanyagüzletig, a szekusoknak elkótyavetyélt borvízforrásoktól és az exportkvótabiznisztől a székely havasokban folytatott rablógazdálkodásig. Amikor az RMDSZ megalakult, Tőkés László ottléte és részvétele óriási lökést adott annak, hogy a szövetség Erdély-szerte mint hiteles, vonzó és ígéretes párt jelenhetett meg. Később aztán a semmiből érkező figurák kapaszkodnak fel a belső szamárlétrákon. Szőcs Géza kéri, ne hallgassanak rá, mivel elfogult, hiszen közelről láthatta és tapasztalhatta, hogy mi történt. Amikor az erdélyi magyar közösség egyetlen szószólóját elkezdték lejáratni, akkor egy Tokay György nevű konjunktúralovag kifejtette, hogy az RMDSZ, ha a jó úton jár – mármint ha szófogadó kezesbáránya lesz a román politikának –, előbb-utóbb még a Fehér Házig is eljuthat. Az RMDSZ és a mögötte álló erők helyesebbnek látták, ha Tőkést visszafogják, kiszorítják – mint oly sokakat, akik saját véleménnyel rendelkeztek. A vezetésbe magát életfogytiglan bevasbetonozott kamarilla azért lehet olyan sikeres, mert sikerült lerázni mindenfajta ellenőrzést és elszámolást, sikerült anyagi függőségbe hozni minden személyt és minden intézményt, aki és amely hozzáférhet a nyilvánossághoz. /Szőcs Géza: Támogatni szeretném az RMDSZ-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./ A szerző József Attila-díjas költő, az RMDSZ egykori alelnöke.
2008. június 13.
Sovén szórólapokat terjeszt Viorel Bubau, Marosszentanna polgármestere, a helyhatósági választások második fordulójára versenyben maradt polgármesterjelölt: magyar riválisát becsmérelve a magyarság ellen is uszított, ellenségként emlegette a magyarokat, magyar rabigára emlékeztetve a többségi polgárokat. Ez súlyos vétség, mivel egy tisztségben lévő polgármester nem tehet különbséget állampolgár és állampolgár között, hát még ha két nemzetiség közötti uszításhoz is folyamodik. /(f): Itt tartunk?! = Népújság (Marosvásárhely), jún. 13./
2008. június 17.
Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./
2008. június 17.
Maros megyében az RMDSZ megőrizte vezető helyét, 38 RMDSZ-es polgármester van, de érzékeny veszteség a marosvásárhelyi polgármesteri szék, illetve a tanácsi többség elvesztése. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elégedett a választások eredményével. A második fordulóban az MPP csak Gyulakután győzött. Marosszentanna viszont az RMDSZ nagy győzelme, mert nacionalista, agresszív kampányt folytatott az ottani román jelöl. Ez a visszájára fordult. /Mózes Edith: Megyei mérleg: 38 RMDSZ-polgármester. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2008. június 19.
Június 17-én Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő képviselőházban politikai nyilatkozatban ítélte el a PSD marosszentannai polgármesterjelöltjének ultranacionalista kampányát, illetve a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az embereket már nem lehet félrevezetni az etnikai gyűlöletre való uszítással. Ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmébe ajánlotta az esetet. Kerekes Károly hihetetlennek nevezte, hogy a rendszerváltás óta mindmáig újraválasztott polgármester azzal akar politikai tőkéhez jutni, hogy „román szavazásra” biztatja a lakosságot, nehogy „a magyar csizma” talpa alá kerüljenek, ha az RMDSZ színeiben induló ellenjelöltre szavaznak. Sajnálatos, hangsúlyozta, hogy a PSD Maros megyei szervezete nem határolódott el jelöltje sovén-nacionalista praktikáitól. /Mózes Edith: „A nacionalista praktikáknak nem volt sikere az urnáknál”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./
2008. december 5.
Marosszentannán felavatták a Diakónia Keresztyén Alapítvány legújabb házi beteggondozóját. Ennek négy falu lakói örülhettek: a marosszentannaiak, az udvarfalviak, a várhegyiek és a bárdosiak. Az alapítvány és a szentannai önkormányzat által közösen fenntartott munkapont alkalmazottja kezdetben ötven rászoruló idős, beteg ember otthoni gondozását fogja végezni. A kezdeményező a református egyház égisze alatt működő szervezet, a rászorulók kiválasztásában és ellátásában a vallás nem számít kritériumnak. „Ha a községbeliek lassan is, de kezdik megszokni, hogy ilyen beteggondozási szolgálat is létezik” – mondta a szűk hónapja Magyarfülpösön is beindult tevékenységről Ady István református lelkész. /Szucher Ervin: Az öregekre is odafigyelnek Marosszentannán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./
2009. július 27.
Molotov-koktélt dobtak Marosszentannán arra a többnyelvű hirdetőtáblára, amelyet a hét végén tartott Szent Anna-napok keretében avattak volna fel. A község vezetősége a faragott táblán szerette volna több nyelven is megjelentetni a település történetét. Demeter József, a kopjafamotívumokkal díszített hirdetőtábla alkotója úgy vélte, hogy a magyaros motívumok vagy a többnyelvű felirat terve ingerelhette fel a gyújtogatót. Ráduly György polgármester szerint a településen 42 százalék a magyarság aránya, a többi lakos román, illetve roma nemzetiségű. A tábla sorsáról a továbbiakban dönt a helyi tanács. /Molotov-koktél a kétnyelvű táblára. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./
2009. július 27.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete aggodalommal veszi tudomásul, hogy az elmúlt napokban Marosszentanna községben is magyarellenes cselekedetekre került sor – ismeretlen tettesek magyar motívumokkal kifaragott hirdetőtáblát próbáltak megrongálni. RMDSZ Maros megyei szervezete tiltakozott a magyar nemzeti értékek és tradíciók ellen forduló, nemzetgyűlöletre ösztönző cselekedet ellen. Marosszentanna községben egyenlő arányban élnek magyarok és románok, rendkívül fontos, hogy a kölcsönös tisztelet meghatározó szemléletmód legyen. /Állásfoglalás. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 27./
2009. július 31.
Borbély László és Kerekes Károly RMDSZ-képviselő átiratban fordult Marius Pascan Maros megyei prefektushoz, amelyben jelezték, hogy ismeretlen tettesek július 25-ére virradó éjszaka felgyújtottak Marosszentanna község központjában egy pannót, amelyen a települést mutatták volna be három nyelven. A képviselők feltételezése szerint valakiket zavart „a helyi önkormányzat azon szándéka, hogy a románon kívül más nyelven is kiírják” a szöveget. A cselekmény provokációnak és etnikumközi feszültségkeltésnek minősíthető, felkérik a prefektust, rendeljen el az ügyben kivizsgálást a rendőrség, csendőrség és a SRI részéről. Ismeretlen tettesek meggyújtották a Demeter József helyi fafaragó által a marosszentannai falunapokra készített, a központi parkban felállított, népi motívumokkal díszített emléktáblát. /(mózes): Borbély László és Kerekes Károly kivizsgálást kér a szentannai ügyben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./
2009. augusztus 11.
A református templomban megtartott hálaadó istentisztelet keretében felszentelték a Diakónia Keresztyén Alapítvány Marosvásárhelyi Fiókszervezete Nagysármás városi munkapontját. Marossárpatak, Nagyernye, Backamadaras és Marosszentanna után immár a mezőségi Nagysármáson is munkapontot avathat az alapítvány. /Dr. Ábrám Zoltán: Ötödik munkapont – Nagysármáson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./
